(Schmiedl - Mentes - Pusztai Zoltán)

Vár rád egy földöntúli táj
Aludhatsz bezárt már a gyár
Sötét az utca, az élet durva

Hamis a könny, hazug a szó
Roppan a csont, akár a hó
Pofonok jobbról, pofonok balról

Nem engedik, hogy fájjon
Életed múló álom

Arcodba kormot szór a szél
Érzed, hogy megfagy benned a vér
Fekszel a földön, tágas a börtön

Nem engedik, hogy fájjon
Életed múló álom

Nincs baj, csak ég a ház
Szép, szép ez a haláltánc
Homályos útvesztő ez a dal
Üvegből épül most a fal
Átvernek újra, szemed kiszúrva

Patkányok futnak az ágyon
Életed múló álom

(Schmiedl - Mentes - Pusztai Zoltán)

Úgy gyilkolnak, nehogy fájjon
Élni hagynak a zárt osztályon
Álomba ringat a gumiszoba
Mérgekkel etetnek naponta

Egyforma évek, hónapok
Befalazott ajtók, ablakok
Mosolyog rajtad a személyzet
Lassú, de biztos a merénylet

Elárul, akiben hittél
Úgy végzed, akár egy állat
Ketrecbe zár egy sintér
Érzed: véres a nyálad

Agyadból kimosva minden emlék
Szállnak a sötétben fekete lepkék
Fénylik a fekete bogarak teste
Nem tudod mi van, reggel vagy este

Agyadból kimosva minden emlék
Szárad a kezeden a fekete festék
Érzed, hogy nincs sok hátra
Lakatot tesznek a szádra

GAZEMBER

(Póka Egon - Schmiedl - Mentes - Földes László)

Az ember éjjel aludna már
De van, ki ilyenkor mindig lányokra vár

Ó igen, a gazember
A nők miatt lettem ilyen gazember

Tudom, hogy reggelre letagadod
Minden álmodban veled vagyok
Ó igen, a gazember
Az anyád tudja, a férjed nem, miért lettem gazember

A férjed eszi a húst, a babot
Én meg a csirkét, amit ő otthagyott
Ó igen, a gazember
A nők miatt lettem ilyen gazember

Kihűlt a csirke, a szaftja hideg
Lelépek, mielőtt meggebedek
Ó igen, a gazember
A lányok tudják, a fiúk nem, miért lettem gazember

LEGYÉL JÓ

(Schmiedl - Mentes - Pusztai)

Nem számíthatsz semmi jóra
Ha nem hiszel semmiben
Változtatnod kellene
Az életeden

Legyen a szívedben béke
Szeretet
Az élet nem háború
Tedd le a fegyvert

Változtass az életeden
Ne legyél istentelen

Minden bűnre van bocsánat
Felhőket oszlat a fény
Ne lásd a fehéret feketén
Mindig van remény

Ne legyen durva a lelked
A harc mire való
Ne öld meg azt, ami szép, ami jó

Legyél jó
Az élet nem háború

KÁRTYAVÁR

(Schmiedl - Mentes - Pusztai)

Kék az ég, béke van
Az óra körbe jár
Fénylik a pokol
Álmodik a nyomor
Üzemel a halálgyár

Üres a tér, nem fúj a szél
A hóhér elmenekül
Csendes a hajnal, nem vigasztal
Nézheted egyedül:

Épül a kártyavár
Az unalom rád talál
Üres az élet

Szép jövő, szép halál
Az unalom rád talál
Akármi jöhet, semmi se árthat
Semmi nem használ:

Épül a kártyavár
Az unalom rád talál
Üres az élet

Így a jó! Forog az űrben a koporsó
Így a jó! Ez a béke az utolsó

Jobbra át, balra át
Hordod a rabruhát
Összetörve, meggyötörve
Várod a nagy Csodát
Épül a kártyavár
Az unalom rád talál

KÖRHINTA

(Schmiedl - Mentes - Pusztai)

Nem téveszt meg a látszat
Semmi nem változott
Láthatod minden a régi
Értünk senki sem imádkozott

Minden olyan, mint volt
Semmi nem változott

Kavarog a fekete por
Sötét a holtak lelke
Hiába gyújtunk gyertyát
Nem világít messze

Minden olyan, mint volt
Semmi nem változott

Sötét a holtak lelke
Kavarog a por
Sötét a holtak lelke
Bújj el valahol

Szakadt képek egy tűzfalon
Minen hatalom romlott
Keresztre feszítve élünk
Vérünk színezi a poklot

Minden olyan, mint volt
Semmi nem változott

Forog a rozsdás körhinta
Lehet, hogy valakinek így jó
Sötét a holtak lelke
Farkába harap a kígyó

Minden olyan, mint volt
Semmi nem változott

ROHADT DOLOG

(Schmiedl - Mentes - Pusztai)

Rohadt dolog, de élvezem
Átgázolok az életemen
Átgázolok magamon
Szorul a hurok a nyakamon

Magam alatt látom magamat
Omlik a föld a talpam alatt
Leadok fenntről egy sortüzet
Bekerít halkan az őrület

Kegyelmet nem kérek

Rohadt dolog, de élvezem
Szívembe markol a félelem
Fülemnek idegen a hangom
Viaszfehér az arcom

Skalpomra éhes a vadnyugat
Omlik a föld a talpam alatt
Nem veszed észre, ha meghalok
A kísértetem is én vagyok

Kegyelmet nem kérek

XX. SZÁZADI IMA

(Schmiedl - Mentes - Pusztai)

Nézz le ránk már végre, sok a veszély
Nézd az éden vérben, szomorú tény
Isten hol vagy?! Az erő elhagy!

Űzd a rosszat messze, fogy a remény
Belénk hatolt a lelke, te vagy a fény
Isten hol vagy?! Az erő elhagy!

Áll a bál, meghal, aki szalutál
Áll a bál, a háború lekaszál
Uram védj meg, kérlek!
Vagy ölj meg végre, végleg!

Védj, mert nem véd senki, sok a veszély
Űzd a rosszat messze, te vagy a fény
Isten hol vagy?! Az erő elhagy!

A MESÉNEK VÉGE

(Schmiedl - Mentes - Pusztai)

Hazudik a király, hülyül a nép
Csipkerózsika félrelép
Kocsmába jár a hét törpe
Fényes a nemzet jövője

A mesének vége, légy résen
Találd meg helyedet a térképen

Hófehérke pornósztár
Miss Hungary a boszorkány
A hétfejű sárkány tűzoltó
Nemzeti színű a koporsó

A mesének vége, légy résen
Találd meg helyedet a térképen

Időtlen időben tévelyegsz
Nem véd meg senki, védekezz
Régi a jelszó, légy résen
Találd meg helyedet a térképen

Hamupipőke bányarém
Ali baba egy keleti kém
A negyven rabló rendőr lett
Szép jövő áll előtted

A mesének vége, légy résen
Találd meg helyedet a térképen

(Schmiedl - Mentes - Pusztai)

Rövid a parancs: legyél hepi!
Borulj térdre, megúsztad élve
Örülj neki

Baromi szép, szabad a nép
Fényes az alagút
Nyugati barbi, keleti gumibot
Az élet veri gud

Új zene, új világ, új divat
Legyél hepi!
Tapsolj magadnak
Veled az erő
Legyél hepi!
Tapsolj magadnak
Te vagy a nyerő

Előtted hever a csillagos ég
Tiéd itt minden szinte ingyen
Mit akarsz még?
Baromi szép, repül a gép
Le is út, fel is út...
Párizs, Bakony, vér és takony
Az élet veri gud

Le is út, fel is út
Előtted az alagút
Új duma, új divat
Európa befogad